Találd meg azokat, akik hasonló kihívásokkal néznek szembe és ez erőt fog adni! Építs közösséget egy-egy kérdés vagy probléma köré. El sem hiszed, milyen jó lesz a felismerés, hogy nem vagy egyedül.

Érdekes, elgondolkodtató és tanulságos dolog történt velem a héten, amit mindenképpen szeretnék megosztani veletek, mert annyi tanítást ad, és üzenetet rejt, hogy kár lenne elmenni mellette csak úgy.
Egy félévvel ezelőtt, a Facebookra posztolt képemhez az alábbi komment érkezett: "Nem kellene lefogyni? Sokkal menőbb lenne az arculat és image-építés! Lennének követők például! Melós dolog tudom, de!!!"

Első pillantban még a szavam is elállt. Micsoda egy modortalan bunkó, gondoltam magamban. El sem tudtam dönteni, hogy sírjak vagy nevessek. Aztán rájöttem, hogy egy vadidegen ember hozzászólása nem számíthat. Még csak egy kicsit sem!  Olyan sok időmbe telt, amíg megszerettem magam ducin, és elfogadtam az életet így, hogy nem hagyom magam kizökkenteni.
Ennyi válaszoltam hát?: elgondolkodtam. Egyrészről köszönöm, jól vagyok így. Másrészről végtelenül modortalannak tartok egy ilyen hozzászólást. Ismeretlenül pláne.

Ezzel - úgy gondoltam- a részemről le van rendezve az ügy. Még meg is lepődtem magamon, amiért nem lettem dühös, nem akartam visszavágni, és nem akartam magyarázkodni sem. Még a szégyenérzetem sem ébredt fel, amit oly sokáig éreztem korábban a túlsúlyom miatt. Mert kövér nyilván csak az lehet, aki akaratgyenge looser, igaz?

sosemvagyegyedul1

De! Nekem is, neki is, mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy azt gondolja, amit akar. Névvel és képpel vállalni mindezt elég bátor dolog. (Később kiderült, hogy annyira nem bátor, mert álnéven ilyen okos.)

Mint ahogyan azt is tudtomra adták sokan, hogy kiről is van szó igaziból, és milyen személyes érintettsége van a túlsúlyos emberekkel, még inkább a túlsúlyos nőkkel kapcsolatosan. Így újra, sokadszorra is bizonyítást nyert, hogy a kritika valójában arról szól, aki mondja és  nem igazán arról, aki kapja. 
Ha neki ettől egy kicsit is jobb lett, akkor már nem vagyok a Facebookon hiába, de valószínűleg nem lett neki jobb.
Miért osztom mindezt meg veletek? Mert mindent szimbolizál, amiben hiszek, sokat tanít, és üzen. Csupa hasznos dolog. Figyeljetek csak!

sosemvagyegyedul2

A két képen súlytól függetlenül ugyanaz az ember van. Ez faktum. Tudom, hiszen mindkettő én vagyok. Az ember milyensége, emberi értéke nem a súlyától függ. Bárki, bármit mond, nem igaz, hogy a fogyás csak elhatározás és kitartás kérdése. Ha így lenne, akkor én kb. 4-5 kiló lennék mostanra. Ha nagyon és agyon sanyargatom magam, rendre ledobok 30 kilót, de életforma szerűen nem lehet éhezni és napi 2 órát sportolni, így mindig visszakapom. Ragaszkodik hozzám..., elfogadtam. Megtanultam vele élni. Nem volt könnyű, de sikerült. 
A két kép közötti különbség egy hormonbetegség. Én csak úgy hívom: A francnyavalya. Sok bosszúságot okozott már, de nagy tanító is egyben.
3 hónap alatt gyűrt le engem anno, 35 kilót tolt rám akkor. Mire felfogtam, hogy valami baj van és orvoshoz idultam, máris duci voltam.

"Aki ismer, emlékszik rám a francnyavalya előtti időkből. 60 kilós koromból. Az a nő most is én vagyok, az a nő most is itt van. Épp csak körbenőttem.? Kihívás volt megtanulni ezzel együtt élni? Az. Életem legnagyobb kihívása. Voltak benne olyan időszakok, amikor az öngyilkosság a legvidámabb gondolataim egyike volt. De! Megtanultam megszeretni és elfogadni magam így. Jobb ember lettem a túlsúly fogyatékosságának köszönhetően és elmondhatatlanul sok mindent tanultam általa.
Valaki emberi milyensége és a boldogsága, önmaga elfogadása nem a kilói számán múlik. A világ sokszínű és ettől jó. Senki ablakán nem lehet benézni és ítélkezni anélkül, hogy tudnád vagy legalábbis meg akarnád ismerni a történetét. Aki ezt nem tudja elfogadni, annak szörnyű szomorú és sekélyes élete lehet. Vékonyan is."
Ez írtam az én kommentelőmnek végül. És azt is, hogy "Elmondani nem lehet, hogy végül milyen hálás vagyok Stephan modortalan és figyelmességet maximálisan nélkülöző hozzászólásának. Enélkül nem élhettem volna át, hogy milyen jó érzés, amikor az embert ismerősök és ismeretlenek egy emberként védik, és szegényebb lennék néhány olyan kommenttel is, amit viszek magammal tovább innen. Köszönöm mindenkinek!"

Mert, hogy elképzelni nem lehet, hogy milyen összefogás keletkezett a védelmemben. Ismerősök és ismeretlenek, híresek és civilek, vékonyak és testesebbek adtak hangot lesújtó véleményüknek. Leírhatatlan érzés egy ilyen alanyának lenni. Nem tudok elég hálás lenni érte, de tényleg! Én mindezt ennek a baromnak köszönhetem, aki gonosz akart lenni, de életem egyik legnagyob ajándékát adta. 
Ha, ha. :-)

sosemvagyegyedul3

sosemvagyegyedul4

Amikor még az elején jártam az egésznek, nagyon sokat segített Pierce Brosnan és a neje.(Ha csak pénzen és elhatározáson múlna, nyilván ő sem volna ekkora-gondoltam.) Azt, hogy, hogy találtam rájuk már nem is tudom, de azt igen, hogy akkor, amikor valaki összesúgott a hátunk mögött, és természetesen jól hallható módon, hogy a jóképú férjem, hogy élhet ezzel a hájpacnival! Jobb csajt érdemelne! 

Magam is elhittem ezt, amíg az én jóképűm fel nem rázott, és el nem küldött a francba. El kellett hinnem, hogy engem szeret. Így is. Úgy is. De engem. Ezt ma is tartja, mert ő, aki annyit nincs jelen a social media világában, mint a nagymamám, szintén úgy érezte, hogy meg kell védenie. Ezt is a gonosz kommentelőmnek köszönhetem!!! :-)

sosemvagyegyedul5

Mire tanít mindez?

1) Soha nem vagy egyedül! Mások is küzdenek pontosan ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal, mint te! Keresd meg őket! Kövesd őket! Vedd fel velük a kapcsolatot! Erőt fognak adni a legnehezebb helyzetekben, és átlendítenek a mélypontokon.

2) Csinálj magadnak közösséget a problémád köré. Hogy ez egy klub, egy FB csoport vagy egy levelező kör, az mindegy, de üdítő és felszabadító lesz olyanokkal beszélgetni és tapasztalatot cserélni, akik értenek téged és pontosan tudják, hogy mit élsz át, mi okoz nehézséget.

3) Vedd magad körül a mikrokörnyezetedben olyan emberekkel, akik feltétel nélkül és úgy szeretnek, ahogyan vagy és akik örülnek a sikereidnek.

4) Ne hagyd magad soha kizökkenteni, és elbizonytalanítani. Minden rossz, tartogat a számodra valami jót is.

5) Mindig vedd számba, hogy kik azok körülötted, akiknek valóban hálás lehetsz, hogy ott tartasz ahol!

6) Ne felejtsd el! Aki téged kritizál, az valamiért nem mer önmagával foglalkozni. 

7) Tudd, hogy egyszeri vagy, különleges és megismételhetetlen!!! Úgy vagy jó, ahogyan jól érzed magad.

Kérlek, add meg az e-mail címedet!
Kérlek, írd ide az üzenetedet!
 
 
logo